Húsvét... 2. side

Húsvét hétfő... :-) Igen kellemesen telt, Barni nagyon élvezte. Apu az "öreg vagyok a locsolkodáshoz..." szlogennel nem jött velünk.

Először Katinkát látogattuk meg, Barni kapott egy nagy nyuszit, most is azzal alszik. :-) Innen indultunk tovább, ahogy számítottam a legjobban a keresztanyám lányainál és a náluk levő népes gyerekhadnál eltöltött időt szerette a legjobban a kicsi fiam. A gyerekek befogadták, sokat játszottak. Alig tudtunk továbbindulni. Persze még nem sejtette, hogy lesz ez még jobb is. A volt szomszédunknál, és Balázs keresztanyjánál, ugyanis ismét hatalmas gyerekhaddal játszott. Azt is nagyon élvezte. Icáékhoz pénzt lobogtatva érkezett, amit valahol suttyomban kaphatott, mert az összes pénzt, amit addig kapott, gondosan félretettem. Nyári ruha és szanda lesz belőle, legalábbis reményeim szerint.

Ő persze rögtön a boltba szeretett volna menni velem, mert hát egy 6 éves gyerek még nem ismeri a takarékoskodást...

Barnabás szépen mondta a verset, bár neki még súgni kellett. Az én versem is sikert aratott. Bazsa persze mindig beleszólt, hogy "rosszul mondtad", de én beszóltam neki, hogy "Írj egy verset te magad, és ne azt mond folyton, hogy a verset majd a bátyám mondja. Akkor kritizálhatsz, ha te is elmondod hiba nélkül a sajátodat! :-D"

Balázs is majdnem elherdálta a pénzét, ha apu nem tartotta volna vissza, ígyis bementek a városba. Gondolom a seggére vernek a maradéknak... Mint utóbb kiderült, aznap sikertelen volt a vagyonelherdálás, de másnap délelőtt már ezt az akadályt is sikerrel vette Bazsa. (Eljátékkgépezte a megmaradt pénzt) Már amit apu nem kért vissza. (mivel kölcsön adta Bazsának egy kis szombat esti kiruccanásra)

Képeket a holnapi bejegyzésben, vagy ha csatolni tudok utólag, akkor ide teszem holnap délután... (Tudtam csatolni)

Apu sajnos minden este elment a barátnőjéhez, így a meghitt esti beszélgetéseknek lőttek. Hétfő reggel "megörvendeztetett" minket egy egyházi énekkel, na jó őszinte leszek, megörvendeztette magát egy egyházi énekkel, és leteremtette Balázsékat, hogy "nem alkalomhoz illő" ruhában mennek locsolni. Hangos "Jézus feltámadt!" felkiáltással kísérve indultunk útnak. Be kell vallanom, apu néha kicsit félelmetesen vallásos, néha meg egészen a régi apa. Olyankor nagyon szeretetre méltó, bár a másik "énjét" is szeretem.

További képek: http://picasaweb.google.hu/ticsung